Először ki kell mondani, hogy itt önkényuralom épül. A meghatározás szerint az önkényuralom olyan kormányzati forma, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul. Ezen közjogi állapot bekövetkezése 2011-re tényszerűen, a valóságnak megfelelően kimondható. Nem kell idegen szavakat használni, az autokrácia csak illedelmeskedés, van arra magyar kifejezés, ami itt van, ez az önkényuralom. Ismerjük ezt már régóta, nevezzük hát a nevén. A meghatározás szerint nem csak az az önkényuralom, amikor embereket fogdosnak össze az utcán, gyilkolnak halomra a börtönökben – mindezek hiányától az önkényuralom fennállása még megállapítható. Önkényuralom az is, amikor egyetlen személy nevezi ki az Operaház igazgatóját, a köztársaság elnökét, az alkotmánybírókat, a számvevőszék elnökét, a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, és ő delegálja pártjának országgyűlési képviselőit is. Ő az alaptörvény atyja, minden törvények jóváhagyója, intézmények megszüntetője és újraalapítója. A költségvetés megalkotója és elfogadója – nemkülönben a költségvetési tartalékok felhasználójának meghatározója. Egyetlen kérdésben sincs egyeztetési kényszere sem párton, sem államon belül, nem is tűr el a környezetében ellenhatalmakat és a nem neki alárendelt személyeket – azaz ő az önkényúr. A lényegen, a valóságon semmit nem változtat, hogy jog szerint ez nem így van – a jog itt csak arra szolgál, hogy elfedje és legitimálja az önkényuralmat.
A mi önkényurunk demokratikus választások útján, az ott szerzett kétharmados, alkotmányozó többséggel jutott hatalomra – a kétharmados többség azonban még korántsem egyenlő az önkényuralmi rendszerrel. Tapasztalatilag ez könnyen igazolható, hiszen 1994-1998 között más politikai erők is rendelkeztek már kétharmados parlamenti többséggel – akkor mégsem volt önkényuralom. Tehát a bajok forrása nem a kétharmad, az csak eszköze az önkényuralomnak. A bajok forrása az, hogy a kétharmados felhatalmazást szerzett politikai erőknek, és különösen azok egyszemélyi vezetőjének nincsenek elvei, értékei, nincsenek szentségei, amelyek megóvnák őt az önkényuralomnak a nemzetre való rákényszerítésétől. Nincs demokratikus értékrendje, nem tiszteli az egyéni, emberi jogokat, nem tiszteli a magántulajdont, nem tiszteli a piacgazdaságot, nem tiszteli a sajtószabadságot – és mindezek után különösen nem tiszteli a magyar nemzetet. Ezek mindegyikénél fontosabbnak tartja a saját korlátlan hatalmának kiépítését – amelyet így önkényuralomnak kell nevezni. Az elmúlt egy év minden intézkedésének ez a mozgatója. Persze mindennek az alapja, hogy a magyar társadalom - úgy tűnik – máig védtelen az önkényuralmi törekvésekkel szemben, nincs olyan társadalmi erő, amely ez ellen hatékonyan fel tudott volna lépni. Ennek azonban az a magyarázata, hogy a választók jóhiszeműen bíztak a jelenlegi kormányerők demokratikus elkötelezettségében, értékrendjében - és erre volt is alapjuk, hiszen ez utóbbiak valós szándékaikat eltitkolva szerezték meg a bizalmukat, mindenben másként cselekszenek, mint amit a választási programjukban meghirdettek. A magyar társadalmat jelenleg már semmilyen belső fék nem védi a nyílt – erőszakos – önkényuralomtól. Az egyetlen fék, amely ettől visszatartja az önkényúrt – az a nemzetközi környezet, a NATO és az uniós tagság. Ezért ügyelnek kínosan a törvényesség, és az alkotmányosság látszatára – de hát ebben sem különböznek hasonszőrű hazai elődeiktől és külföldi kortársaiktól, a törvényesség látszatával legitimálják önkényuralmukat, de törvényeiknek, alkotmányuknak egyre kevesebb demokratikus értéktartalma van, ez helyett egyre nyíltabban az önkényt, a diktátumokat közvetítik a társadalom felé. Nincsenek demokratikus szentségeik – ezt alkotmánybírósági döntések, és a nemzetközi bírálatok (Európai Parlament, USA, Velencei Bizottság) egyértelműen jelzik.
Bármennyire is igyekeznek lejáratni az elmúlt 20 évet, az 1989-es alkotmányt, az Alkotmánybíróságot, összességében a demokratikus intézményrendszert – az önkényuralom, az ő önkényuralmuk is ennél csak rosszabb lehet. Már most is a megfélemlítés eszközeivel élnek – fenyegetik a sajtót, fenyegetik a politikai ellenfeleiket, fenyegetik az embereket is: a köztisztviselőket, a munkavállalókat, a szegényeket. Látni kell mindenkinek, hogy a félelemkeltés, a fenyegetés az önkényuralom velejárója – régen is, miért lenne ennél különb az Orbán-féle önkényuralom.
Az emberek fel fogják ismerni, hogy az önkényuralom elveszi a biztonságukat az élet minden területén: a családfők nem fogják tudni megvédeni a családjukat az állami önkényeskedéssel szemben, jogfosztottak lesznek a munkahelyeken is. Az állam korlátlan hatalmával szemben nem lesz hova fordulniuk, nem lesz független bíróság, és már nincs valódi alkotmánybíróság sem. Az állami túlhatalma és önkény megmérgezi az emberek hétköznapjait. Már most a jogbiztonság általános hiánya jellemzi a magyar társadalmat. A 2008-as gazdasági világválságot lényegében már leküzdötte az ország Orbán hatalomra jutása előtt – most mégis a soha nem látott méretű válságra hivatkozva hirdetett ki gazdasági szükségállapotot az országban az új alkotmánnyal az Alkotmánybíróság pénzügyi hatáskörének elvételével. Innentől lehet jogfosztó, az emberek hétköznapi életét megmérgező törvényeket hozni – mert ez ellen törvényes jogorvoslatnak már nincs helye. És már látható, hogy az élet egyre több területére vezeti be a szükségállapot intézményeit: most éppen az igazságszolgáltatásban a védő nélküli kihallgatással, a fogvatartás idejének meghosszabbításával.
Nem kelt gyanút – kedves polgártársak – hogy ez az önkényúr minden téren szükségállapot vezet be? Nem kelt gyanút, hogy egyre több jogot vesznek el tőled, egyre több kötelezettséggel terhelnek, és egyre több jogot gyűjtenek be maguknak? Megértő vagy az alkotmánybíróság hatáskörének elvételével – gondolod téged nem érint? Megértő vagy a bűnözés elleni harcban is, hát vissza kell szorítani azt is – és téged ez sem érint hátrányosan?
Lehetséges, de közben azt sem vetted észre, hogy először elvették a nyugdíjad egynegyedét, és most a szemed láttára veszik el a másik negyedét – amikor majd odaérsz, kénytelen leszel megelégedni jobb esetben a mostaninak majdanán a felével.
Gondoskodj hát magadról - és első cselekedetedként kérdezd meg tőlük, hogy ha nem tudtok kormányozni normálisan – akkor miért nem mondtok le? Ha nem tudjátok a gazdaságot irányítani úgy, ahogy minden demokráciában képesek a vezetők – akkor miért nem mondtok le? Ha nem tudjátok a bűnt üldözni jogállami eszközökkel – akkor miért nem mondtok le?
Nem lehet biztos alapokra építeni az emberek és a családok boldogulását, az ország fejlődését és fenntartható működését – ha a meghatározó döntések egyetlen ember – a bölcs vezető, a magyar Türkmén Basi - kénye kedve szerint születnek, és érdemben abból mindenki más ki van zárva. Megalázó a magyar nemzetre, ha ezt a politikai berendezkedést elfogadja. Én személy szerint nem szeretném, ha egyetlen ember szükségszerű korlátai az ország ügyeinek mikénti vitelén keresztül meghatározóan befolyásolnák az én és családom jövőbeni életét, életlehetőségeit. És ezt senki más ember számára sem kívánom, lett légyen bármilyen a világnézete és felfogása a politikáról. Mert ennek a szükségállapotos tombolásnak az országra nézve bukás és csőd lesz a vége. Lehet ezt károgásnak minősíteni – de a történelem nem fog véget érni Magyarország számára sem 2011-ben. Ezen kellene elgondolkodni.
Eljött hát az ideje a teendők meghatározásának is
1. Mondd ki először magadban, hogy ami itt épül, az önkényuralom. Orbán Viktor önkényuralmi rendszere. Mondd ki, hogy az önkényuralom bevezetése 2011-ben Magyarországon – a haza becsületét sérti, így Te sem kérsz belőle. Ha valaki ezt kimondja, már ezzel tesz az önkényuralom ellen. Az önkényuralom egyik nagy bizonyítéka éppen az, hogy sokan nincsenek még abban a helyzetben sem, hogy ezt a felszabadító tettet – a kimondást, a néven nevezést nyilvánosan megtehessék. Viszont eljön majd a tettek ideje számukra is: a titkos szavazásokon ne adják szavazataikat az önkényuralom képviselőire és megtestesítőire.
2. Lehetőségeid szerint írásban és szóban oszd meg másokkal a felismert igazságot. Mások véleményét és világnézetét tiszteletben tartva elmondhatod a véleményedet arról, hogy a hatalom-megosztás, a jogállam védelme, a szabad sajtó, a szabad választás a magyar demokrácia alapja – és aki ezeket szükségállapotokra és egyéb rendkívűli körülményekre hivatkozva felfüggeszti, az a magyar nemzet ellen cselekszik, és mindenki a saját hétköznapi életét érintően is számolhat ennek hátrányos következményeivel.
3. Vásárlással, előfizetéssel támogasd azokat a sajtótermékeket, amelyek a demokratikus jogállam, a sajtószabadság értékeit közvetítik és gyakorolják, szemben állnak az önkényuralmi rendszerrel.
4. Légy szolidáris másokkal. Az önkényuralom abból él, hogy szembefordítja és kijátssza egymás ellen a társadalom egyes csoportjait. Láss át a szitán, ne hagyd magad kijátszani, tiltakozz és fejezd ki szolidarításodat azok mellett, akit éppen üldözőbe vett az önkény. Ezesetben számíthatsz csak a közösség védelmére abban az esetben, amikor te kerülsz majd sorra.
5. Lehetőségeid szerint légy aktív a közéletben: menj el tüntetésekre, amelyek célja a kiállás a jogállam, a demokratikus berendezkedés, a sajtószabadság, az emberi jogok védelme, a haza becsülete mellett, és tiltakozás az önkény, a jogtiprás, az emberek megalázása, jogaik elvétele és egzisztenciális ellehetetlenítése ellen.
6. Alapíts és szervezz társas köröket, vegyél részt ezek munkájában - ahol a demokratikus közélet, a magyar szabadság szétszóródott hívei összejöhetnek, megoszthatják véleményüket a közéletről, és közös cselekvésükkel befolyásolhatják saját sorsuk és az ország jobbrafordulását.
7. Mindig légy aktív szavazópolgár: minden szavazáskor éljél állampolgári jogaiddal, és csak olyan jelöltre add támogató szavazatodat, aki nemcsak szavakban, de tettekben is kiáll a demokratikus jogállam és az emberek jogainak megvédése mellett, és szavazz nemmel minden jelöltre és pártra, akik az Orbán-önkényuralom fenntartását kívánják szolgálni.
Sz. Szentgróti írása
forrás:http://szentgroti.nolblog.hu/archives/2011/07/03/Tegy_az_onkenyuralom_ellen/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.