De én vagyok a roma gyermek is, akit Bayer Zsolt és megannyi szellemi társa, "nemzettestvére" szerint vérbe fagyva, segítség nélkül kellene az út szélén hagyni egy baleset után. Én vagyok az a roma is, akit gárdista-lelkű, árpádsávos, új-nyilas gyilkosok mészárolnak le, faluszéli viskóik reménytelen, rettegő magányában. Én vagyok az a cigány is, akit masírozó gárdisták fenyegetnek, gyaláznak a jelenlegi hatalom cinkos hallgatása mellett.
Én vagyok a "nemzetáruló, hazátlan zsidó, a cionista patkány, a genetikai hulladék" is. Akit "Dunába kellene lőni, fel kellene akasztani vagy agyon kéne verni". Aki "Károlyi Mihállyal együtt felel Trianon tragédiájáért". Akit talán újra lekísérnek majd egyszer a modern, gárdista keretlegények a Duna partjára, hogy beteljesítsék végre nyilas példaképeik, Szálasiék torz, sátáni és embertelen terveit...
Én vagyok a "nyugger", akinek nem lesz nyugdíja és a "panelproli", akinek elárverezik feje fölül az otthonát. Én vagyok a hajléktalan és a munkanélküli, akinek nincsen esélye a tisztességes, méltóságteljes életre. Én vagyok a nincstelen, aki Lázár János szerint semmit nem ér...Akiknek nincs már segítség a szép, új, orbáni világban, akik nem részesei a nemzeti együttműködés rendszerének.
Én vagyok a meleg, aki nem lehet többé büszke Budapesten, ha pedig mégis felvonul a Meleg Büszkeség Napján, akkor gyalázzák, fenyegetik és kővel dobálják. Akit megvet és lenéz a büszke, bátor Tarlós és a keresztény, ájtatos Semjén is.
Én vagyok a magyar állampolgár, akinek nem sokáig lesz már köztársaság, demokratikus jogállam a hazája. Én vagyok az a magyar alattvaló is, akinek elvtelenül és gyáván kellene hajbókolni új urai előtt. Ha állást, boldogulást és nyugalmat akar...
Ember vagyok és demokrata, akit el lehet tiporni, hamis vádakkal lehet illetni ország-világ előtt. Indoklás nélkül lehet kirúgni, nyugdíját el lehet rabolni, visszamenőleges törvényekkel meg lehet nyomorítani. Koncepciós perekkel börtönbe lehet juttatni, szájkosártörvénnyel el lehet némítani.
De legyőzni nem lehet soha.
Hiszen Magyar vagyok és magyarként is halok meg, ha kell. Büszkén, állva, emelt fővel. Magyarként, aki nem feledi 1848 és 1956 büszke bátorságát, nem feledi 1989 csodás reményeit.
Ez az én hazám is. Ez a mi hazánk is. "Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell." Magyar vagyok, hun, tatár, török vagyok, hisz "Dunának, Oltnak egy a hangja"..."Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az". Ember vagyok és demokrata. Európai és Magyar.
Ez az én hitvallásom és az, hogy vállalom a küzdelmet, a harcot. A demokráciánkért, a szabadságunkért, a méltóságunkért és a köztársaság eszményéért. Nem félve sem szavaktól, sem tettektől. Meg-megbotolva, aztán újra felállva. Töretlen hittel és Veletek együtt Barátaim. Józan és büszke demokratákként, elvtelen alkuk és félelmek nélkül.
Mivel "demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni." /Bibó István/
Dániel Péter írása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.