Egy elbocsátott újságíró munkát keres.Aki tud,segítsen!

2 gyermekkel - egyedül - munkanélküli lettem

2011.07.23. 14:38, harcsi

Hogyan tovább?

Munka nélkül - két gyerekkel

 

Munka nélkül - két gyerekkel

 

Az idei Húsvétra és Pünkösdre jó szívvel emlékszem. Munka után siettem haza az enyéimhez: Eszterhez és Gergőhöz siettem, mert tudtam, minden velük töltött perc és óra fontos. És fontosak maradtak az ünnepek, mert....... mert akkor még volt munkám.

Munkám, amely hat hete nincs. Hat hete úgy érzem, fölöslegessé váltam, nem kellek, nem számítanak rám. És nem értem a miérteket, hogy 49 évesen 200 hasonló cipőben járó emberrel egyik napról a másikra miért tették ezt?

Pontosabban: minden ok és előzmény nélkül miként történhet meg ma ez Magyarországon, hogy egyszer csak puff, kihúzzák alólad a talajt, nem számít, hogy család-és lakásfenntartó vagy, hogy imádod a munkádat, hogy elhivatott és szorgalmas, ráadásul még alázatos is vagy.

 

Miért, miért, miért..?

 

Ballagás miatt kértem június 16-ára egy szabadnapot. A keresztlányom ballagott az általános sulijából. Éppen az ünnepi ebédre igyekeztünk ki Győrságra, amikor jött a telefon: azonnal menjek be a rádióba, mert baj van, - nem hosszabbítottak szerződést. Hozzáteszem: fél éve a napilaptól hívtak, vagy inkább csábítottak át: most gyere, most van lehetőség! Mivel ismertem a terepet, a munkatársakat, kaptam az alkalmon. Ma már tudom: nem szabadott volna hallgatnom senkire és semmire, arra az emberre meg pláne nem, aki ezt tette velem, velünk.

 

Hidegzuhanyként ért a hír, kis híján rosszul lettem, nem is értettem, mi és hogyan történt. Egy pillanat alatt eltörött minden amiért azidáig megszállottként dolgoztam, küzdöttem. A hír elért, ott volt az agyamban, a szívemben, de hogy ez milyen következményekkel jár, gőzöm sem volt róla.

 

A gyerekeim és a család vigasztalt, majd csak lesz valahogy, de ez a "majdcsak leszvalahogy" semmilyen tartalommal nem bírt. Hiszen élni, enni kell, egyedülállóként pedig tartalékokat nem tudtam félretenni. Annyit, hogy idén mondjuk néhány napra szívesen leruccantunk volna a Balatonra. Hát ennyi lett volna, amiből tudom, már semmi nem lesz. A nagyobbik gyermekem, a 22 éves Gergő apja kórházban, a kicsi, a 10 éves Eszteré pedig minimális összegű, nem meghatározott összegű tartásdíjat fizet. Szóval ezekkel nem sokra megyek. Akkor? Hogy éljem, hogy éljük túl?

 

Egyáltalán: mire számíthatok a nyár közepén. Hat hét elteltével azt mondhatom: nagyjából semmire. Legföljebb vigasztaló szavú és megértő barátokra, néhány sajnálomra, a gyerekek együttérzésére.

 

És akkor még mindig nem tudok mit kezdeni az éjszakákkal... Lehet, idegbajos lettem? Zakatol az agyam, nem tudok aludni, elaludni, pihenni. Uramatyám, csak egy, igazán alvással telő éjszakát tudhatnék magam mögött..! Félek és ez a félelem úgy érzem egyre mélyül, már-már belefulladok.

 

harcsi

 

 

 

Föl-fölriadok, de lehet, már egybefolynak a nappalok és az éjszakák. Nem hiszem, nem akarom még mindig elhinni, hogy ez velem történik, ugyanakkor Pécsen, Szegeden, Miskolcon és a fővárosban is rengetegen járnak hasonlóképpen. 200-, majd 400 ember leépítése a közmédiumoktól. Állítólag nincs név és nincs háttér vagy szociális indok, géppuskasortűz-szerűen zajlik minden. Az itteni kisfőnököm - férfi létére - sír. "Harcsika semmit nem tudtunk, semmi előzmény" - magyarázkodik, de hát én tudom, hogy ez tényleg így van. Lekéreti a teljesítményeket: messze a legtöbbet teljesítő vagyok, pardon voltam az elmúlt fél évben. De hát akkor miért kerestek, hívtak, csábítottak? Ugyanakkor keresem, keresném a folytatást. Tárcsázom, keresem a legjobb ismerőseimet, meglepődnek a hallottakon, de segíteni egyik sem tud. Állás nincs, az oktatásban nyári szünet, pénztárosnak és takarítónak sem kellek. Csődtömegnek érzem magam, hitetlennek, egy barátommal aztán elmegyünk a helyi plébániára. Hátha tud az atya segíteni.

 

Remélem és reménykedem.

 

Hiába.

 

Egyedüli kapaszkodó, hogy legalább végighallgat, azután mintha nem is értené. "Judit, de hát a maga nevével.....!" Judit, a maga tapasztalatával.....!" Én meg azt nem értem, ő mi nem ért. Hogy nincs, hogy hiába szaladok jobbra-balra, konkrét állás, lehetőség tényleg nincs.

Júniusban még volt passzív táppénz, létezett, - szerencsére annyi lélekjelenlétem még azért volt, hogy 1. felhívom a háziorvosomat 2. menjek a könyvelőhöz, ilyenkor mi a túró van..? Így a kirúgásom, vagy inkább elbocátásom napján már táppénzre vettek. Egy hónap. Egy, két, azután a többedik napon rájöttem: olyan dilis vagyok, annyira bepánikoltam, hogy segítséget kell kérnem. Dokitól. Alvásilag.

 

Frontint meg még egyfélét írt, de a remélt alvás helyett állandóan felriadtam, rémálmaim lettek az éjszaka közepén, reggel pedig egy csutakban ébredtem. Halálosan féltem már magamtól, miközben azt is láttam: a gyerekeim aggódva figyelik a vergődésemet.

 

Egy sírógörcs után - amikor mindketten nagyon megijedtek - leültem velük beszélgetni. Őszintén osztottam meg velük a félelmeimet.

Aki tud segíteni,írjon a következő címre:

kozoscelokert@gmail.com

 

ANNYI KÉRDÉSÜNK LENNE A MAGYAR VIKTÁTORHOZ.......

Márka József írása

Annyi kérdésünk lenne a magyar viktátorhoz, de mégsem tudjuk ezeket feltenni.
Ha megszólal, külföldön teszi. Idehaza csak zokniban dekázik, egy-egy hazugsága közben becsap a villám, de leginkább azt szereti, ha néha kiteheti a kezét egy-egy előtte elvonuló focista elé, aki inkább megfogja azt, csak tovább tudjon haladni.
Ennyi jut nekünk személyes infóból, de azért néhány dilemmám csak megosztanám, ha már önmaga szerint negyven évig a nyakunkon maradna, még árral szemben is.
- Hogy lehet ma prioritás az államadósság elleni küzdelem, ha tavaly, hitelfelvételi szándékkal együtt még 7 százalékos hiányt tervezett?
- Hiteles-e a harc az államadósság ellen, ha 500 milliárdot adunk Mol-részvényekért, ráadásul a gonosz, ezért állítólag elzavart IMF pénzéből?
- Miért épül Debrecenben futballstadion és kell-e Önnek 10 milliárdos magánhadsereg, ha a Péterffy Sándor utcai kórházban bejelentik: műtétek maradnak el pénzhiány miatt?
- Nem érzi úgy, hogy a kétharmados többséggel visszaél?
Ön becsapta az egészségügyi dolgozókat, a rendvédelmieket, a pedagógusokat, a nyugdíjasokat, az egyetemistákat, az önkormányzatokat, a bankokat és a devizahiteleseket, a magánnyugdíjpénztári tagokat. Ezek az emberek nemhogy 40, de 4 évig sem bírják ki.
- Milyen érzés úgy hallgatni a tömeg szájából, hogy takarodjon, hogy eközben az ellentábor nem vereti szét a várost, és nem mondja, hogy a kormány ellen bármi megtehető?
- Komolyan gondolja, hogy abból az emberből csinál alkotmánybírót, aki egy semmisségi törvénnyel megalázta a rendőröket, akit megbízott az előző kormányok elleni koncepciós perek előkészítésével?
- Tényleg Ön dönt az Opera igazgatójáról is? Akkor minek ide miniszter?
- Mit szól ehhez az idézethez?
"Amint felröppent, hogy én vagyok a kultuszminiszteri poszt várományosa, azonnal elkezdődött a gyűlölködés, a torzsalkodás, a mocskolódás, a gáncs, az ármány.
Ám nem a túloldalról indult, hisz riválisaim a Fideszben keresendők....
Szőcs Géza - Mozgó Világ 2011/4.
- Nem tartja kínosnak, hogy miközben Ön harcot hirdetett az off-shore lovagok ellen, addig kormányának tagjai ilyen cégekkel büszkélkedhetnek? Most Gál András Leventéről derült ki, hogy effélékben vállalt szerepet, ráadásul Hagyó Miklóssal is közös cégben dolgozott.
- Nyugodtan alszik, amikor Ön havonta annyival visz haza több pénzt, mint egy évvel korábban, mint amennyit mások kapnak egy átdolgozott élet után nyugdíjként - egy év alatt?
- Nem gondolt arra, hogy a nagy választási győzelem után, ha elismerő mondatokat mond az előző nyolc évről, a nyilván Önt is büszkévé tevő fejlesztésekről, de legalább a 2008 őszén indult válságkezelésről, akkor hiteles és konszenzuson alapuló alkotmányt is faraghatott volna?
Egyúttal egy időre elnémíthatta volna az Ön által bevezetett megszorítások kritikusait.
- Ha nem vizitdíjnak, akkor minek fogja nevezni azt az összeget, amit eddig nem, de a jövőben fizetni kell az egészségügyi ellátásért?
- Nem kínos, hogy amíg Gyurcsány uniós elnökség nélkül is idehozta Busht, Sarkozyt, Merkelt, Blairt, Putyint, addig Önnek ez a kivételes, bár ideiglenes sarzsival sem sikerült?
- Gyurcsány alatt az uniós kifizetések terén mindig az első három helyen álltunk. Most a középmezőnyben.
Mit szól ehhez?
- Ha az előző 8 évben a kórházak átalakítása és az iskolák megszüntetése maga volt a nemzethalál, akkor miért nem az, amikor Ön teszi?
- Hiteles-e a rendvédelmiek korai nyugdíjazása elleni harc, amikor a belügyminiszter ugyanígy járt el, és leszerelése óta dúsgazdag ember lett?
- van-e még olyan kifizetetlen harcostárs, aki miatt törvényt kell módosítani?
- Ön aranyhalat kapott 2010 tavaszán, de a közvéleménykutatások szerint máris egymillió szavazót vesztett, pedig a megszorítások java még csak most jön.
Mintha ez az aranyhal már maga is döglött lenne.
Negyven évig miniszterelnök akar lenni, vagy lesz még alkotmánymódosítás, hogy afféle Horthyként a Sándor-palotából nevezhesse ki a miniszterelnököket?
- Mikor kíván elnézést kérni a nemzettől Schmitt Pál elnöki kinevezéséért?
- Nem tart attól, hogy választási bukása után elszámoltathatják a magántulajdon megsértéséért, a hivatali hatalommal való visszaélésért?
- Mi lesz, ha egy következő kormány simán kirugdossa az Ön által 9 évre bebetonozottnak hitt embereit?
- Tényleg negyven évig marad ez az adórendszer? Tudja, hogy akkor éhen hal a fél ország?
- Ha Ön megköti a következő kormányok kezét, lesznek-e még demokratikus és szabad választások Magyarországon?
És így tovább és így tovább.
Amúgy hosszú beszélgetés lenne politikai tisztességről, lelkiismeretről, az elmúlt 22 év vargabetűiről, az egyháztagadástól a KDNP-s szövetségig, a szőlőbányáktól a tévévita elvesztése miatti személyes bosszúig, Nagy Imre koporsójától Wittner Máriáig, az 1992-es az MSZP-vel lehetséges együttműködéstől a nemzetre folyton rárontó baloldalig, Dávid Ibolya kormánytagságától az UD Zrt-ig, a tisztakezűségtől a Puch-Simicska tengelyig.

https://www.facebook.com/groups/kozoscelokert?ap=1

Kabócák és otthonok...

Tara Lee, 2011. július 20., 20:31

Nem jön álom a szememre.
Meleg van és a páratartalom egy gőzfürdőével vetekszik.
Nem száradnak a ruhák, aludni sem könnyű.
Kabócák énekét hallgatom, ami kevésbé romantikus hajnalokon a flex hangjára emlékeztet.
De ez most egy romantikus hajnal, így hát gyermekkorom Gerald Durrell könyvei köszönnek vissza elraktározott, s ki tudja mikor és miért felbukkanó emlékeim közül.
Kissé magányos a romantikám, mert rajtam kívül mindenki alszik, mint a tej.
De hiszen magam vagyok a magány. Lényem elidegeníthetetlen részét képezi, s mint ilyen, számomra fontos és megnyugtató.
Immár bevett, jó szokásomhoz híven, sétával ütöm el az időt a reggeli kávémig.
Rendes kutyánk van, sosem lármázza fel a családot, mikor elindulok vagy megérkezem.
Cserébe csenek neki egy kis csokis kekszet napközben, így üzletelünk.
Nem tudok betelni a görcsös törzsű, óriás fenyők hajnali látványával, s a fák sötét sziluettjét kiemelő fogyó holddal.
Rég jártam már itt, itthon. Majdnem kiverte a fejemből az eltelt idő, ez is az otthonom.
Mégis, most a szülőhazámért fáj a szívem.
Talán azért, mert itt itthon annyira jó.
Nem tudom eléggé megköszönni a sorsnak, hogy így lett, hogy az otthon két világot, két kultúrát, két nyelvet és két országot jelent.
Meséltem Magyarországról.
Elmondtam mi történik odahaza.
Nem értik, miért nem fog össze a nép, s miért nem kergeti el hatalom mámorban úszó diktátorát.
Mit válaszoljak?
Hiszen én sem értem...
Mondtam, félnek az emberek.
Mondtam azt is, szegény az ország, sokan a megélhetésükért hallgatnak.
Nem értik.
Nem csodálkozom.
Ez a világ hegyekből, folyókból és óceánból áll.
Ásványokat nem rejt a föld mélye, a termőföldeken jó, ha elegendő rizs terem.
Itt becsülete van minden négyzet-centiméternyi talajnak.
Viharos történelmű hely ez. Nagyhatalmak csatározásainak színtere.
Itt mindent vagy semmit alapon élnek az emberek és tudják jól:
Van mikor mindent odatesz az ember az élhető hazáért, akár az életét is.
Nagy szavak? Azok. Számtalanszor megtették már, nem értik mi miért nem teszünk semmit.
Mondtam nagy meleg van otthon is, no meg nehéz egyeztetni a tüntetések időpontját.
Hmm...
Igen furcsán néztek rám.
Azután már inkább nem mondtam semmit.
Mit tudtam volna mondani?...
Így hát inkább hallgatom a kabócákat, felkeresem a kolostoromat, és mind e közben tudom jól:
Nem kell mindig, mindent túlélni.

Élni kell...

https://www.facebook.com/groups/kozoscelokert?ap=1

Dögölj meg?...

Dögölj meg?...

Gondoltad, gondoltuk, talán ki is mondtuk. Vajon hányszor? Gyakran nem annak szólt-e, akit a leginkább szeretünk? Furcsa szerzetek vagyunk. Azt bántjuk a leginkább, aki a legtöbbet adta nekünk.
Talán nem ismerjük a szavak súlyat, nem értjük, hogy a kimondott szó gyakran jobban sebez az acél pengénél.
A minap ismét talákoztam a halállal.
Velem korú rokonom esik éppen áldozatul. Bőre fakó, haja alig van már, csont sovány. Ajkain kicserepesedett a bőr. Csak a szeme, a szeméből áradó fény jelzi, még nem adta fel. Az orvosok már igen. Egész életében sportolt, dietetikus lett. Vigyázott a súlyára, sosem dohányzott, alkoholt sem ivott. Tüdőrákot kapott.
Vannak dolgok, melyekre nincs magyarázat.
Láttam már ilyet nem egyszer.
Innen nincs visszaút.
Látogatás a kórházban. Udvarias álmosolyok, régen történt események felelevenítése, kényszeredett csevegés. Csak egyről nem beszélünk, a tényekről. A halál közelségéről, az árván maradó gyermekekről, a hozzátartozók nyomoráról.
Elgondolkodtam. Vajon hányszor kívántam valaki halálat, ha még oly komolytalanul tettem is? Vajon hányszor kívánta más az enyémet?
Indulatból, dühből, vajon hányszor vágjuk egymás fejéhez?

Nem is oly rég volt, hogy Orbán Viktor házához akartak menni a tüntetők. Joggal, jog nélkül, nem minősítem. Hiszen az indulat, az önkényuralom magyarországi apostola ellen igazán nem mondható jogtalannak. Ám mindebbe belekeverni az illető gyermekeit, feleségét már megkérdőjelezhető.
Ám ekkor a legemberibb dolog történt, amit politikustól láttam, hallottam. Gyurcsány Ferenc és a felesége Dobrev Klára a Facebookon külön-külön kérlelték a tüntetőket, hogy ne tegyék.
Hiszen ők átélték, ők tudják milyen az, amikor a gyerekekkel összekucorodva hallgatták a „Gyurcsány takarodj” mantrát. Aljas és alattomos dolog volt velük ezt tenni, és igen értelmes, higgadt emberre vall, hogy Dobrev Klára kiment és rögtönzött sajtótályékoztatót tartott a házánál összegyűlt újságíróknak. Mindezt tette mosolyogva, gyermekei gyűrűjében. Valószínűnek tartom, hogy nem az az orbáni családmodell dívik feléjük, ami a fakanál mellé, a konyhába parancsolja a nőket.
Végezetül nem tüntettek Orbán háza előtt és azt gondolom, jól tették.
Nem szeretem a diktátort, s ezzel úgy velem, nem vagyok egyedül. Mégis úgy gondolom, ha azon az oldalon nem is tartják be, mégis van egy határ, amit nem léphetünk át.

Tudom, értem. Közvetve ő felel sok ember valódi haláláért. Néhányan öngyilkosok lesznek, végeznek magukkal. Olykor családjukkal is, köszönhetően az embertelenségnek, ami történik manapság a mi országunkban. Cinizmusa, hatalomvágya, hazugságokból szőtt retorikája határtalan.

Mégis úgy vélem, mi nem tehetjük ezt, hacsak nem akarunk arra a szintre süllyedni, ahol ő van.
Én nem teszem. Nem kívánom senki halálát, s még gondolatban sem mondom ki amit nem szabad.

Mert erős a szó, hatalma nagyobb, mint gondolnánk.

Hát vigyázok vele.
Nem bántok vele sem ellenséget egy bizonyos szinten túl, s ha lehet, még jobban vigyázok szeretteimmel kapcsolatban.

Mert tapasztaltam, s tanultam ismét.

A halál komoly dolog. Tiszteletet érdemel.
Indulatból, haragból nem játszadozom vele.

Tara Lee írása

https://www.facebook.com/groups/kozoscelokert?ap=1

Tiszta vizet a pohárba! Nostradamus nyomdokain...

Dániel Péter, 2011. április 22., 11:13

Nostradamus homályos jóslatait az egész világ ismeri, én most azonban egy kicsit konkrétabb jóslatokba bocsátkozom.

Azt jósolom ugyanis, hogy  Orbán Viktor és az őt szolgáló, jelenlegi FIDESZ-elit hamarosan megpróbálja majd kivezetni hazánkat az Európai Unióból. Azt jósolom továbbá, hogy ezt követően egyfajta, faji alapú polgárháborút fognak majd kirobbantani, a hazai szélsőjobboldali erők segítségével és felhasználásával, majd ezután pedig rendkívüli állapotot fognak bevezetni hazánkban, végleg felszámolva így a demokráciát, szabadságot és a jogállamiságot.

Ezen rendkívüli állapot bevezetését a gazdasági csődhelyzettel, illetve a faji alapú villongásokkal és a közbiztonság megrendülésével fogják majd indokolni, illetve erre való hivatkozással egyrészt sorozatban következnek majd be a további, önkényes, erőszakos államosítások, másrészt koncepciós eljárások segítségével végleg leszámolnak majd a politikai ellenfeleikkel, a demokratikus ellenzék vezetőivel is. Eközben természetesen szisztematikusan felszámolják a szólás-, és sajtószabadságot is.

Most pedig nézzük sorban, hogy mire alapozom a fenti feltételezéseimet.

Orbán Viktor számára már évek óta csak egyetlen dolog számít. A korlátlan és önmagáért való hatalom. Orbán Viktor ugyanis a hatalommal csupán egyetlen dolgot kíván kezdeni, a hatalmát mindössze egyetlen dologra kívánja felhasználni. Mégpedig ennek a hatalomnak a még teljesebbé, korlátlanabbá tételére és a minél tökéletesebb megszilárdítására. Ezen, elvtelen céljainak elérése érdekében pedig - ma már jól láthatóan - semmilyen ár nem túl drága Orbánnak.

Ez volt az orbáni gyűlölet-politika lényege már a választások előtt is, mely a demagóg, képtelen ígéreteken kívül egyetlen konkrétumot, egyetlen racionális gondolatot sem tartalmazott. "Egyszer kell csak nyernünk, de akkor nagyon." "A haza nem lehet ellenzékben." Ennyi az önmagáért való, zsarnoki hatalom szubsztanciája, nem több. Ráadásul Orbán éppen a korábbi, súlyos kudarcai miatt ma már gyűlöli a saját hazáját és nemzetét. Így pedig tényleg semmi nem túl drága neki...

A választások éjszakáján aztán őszintén be is vallotta, hogy egyrészt forradalomnak tekinti a demokratikus választásokat, másrészt erre tekintettel egy új rendszert, a "nemzeti együttműködés rendszerét" fogja bevezetni, az eddigi, demokratikus, többpárti, parlamentáris rendszer helyett.

Valljuk be magunknak, hogy Orbán Viktor egy őszinte ember.

A hiba bennünk volt és bennük van, mivel mi nem figyeltünk fel az árulkodó jelek sokaságára. Hiszen egy forradalom után az új hatalom valóban tehet rendkívüli lépéseket. Egy forradalom után az új hatalom teljes joggal alakítja át a teljes jog- és intézményrendszert. Orbán Viktor korábban azt is őszintén elmondta, hogy már "nincsen szükség a duális erőtérre" és "egy a tábor, egy a zászló".

A nemzeti együttműködés rendszere pedig éppen erről szól, nevében és működésében is. Vagy együttműködsz a korlátlan hatalommal vagy nem vagy része a rendszernek, mely valóban nemzeti alapon szerveződik. Éppen ezért teljesen logikus lépés az állampolgárság és a választójog megadása a határon túli magyaroknak is. Hiszen Orbánék valóban nemzeti (nacionalista és soviniszta) alapon kívánnak szerveződni, sőt egy tekintélyelvű, nemzeti szocialista, fasisztoid-korporatív rendszert építenek.

Orbánék elképzelése tiszta és világos. Magyarországot kivezetik az Európai Unióból és ezután nem kell több, megalázó korlátozást, kritikát és beleszólást elszenvedniük a nemzetközi fórumokon. Ezt követően nyilvánvalóan százezrek, sőt akár 1-2 millió ember is távozni fog hazánkból. Az "idegenszívű", "furcsa anyagból gyúrt" demokraták, a "rossz magyarok", akik amúgy sem képezték volna a nemzeti együttműködés rendszerének részét. A helyüket aztán feltölthetik majd a határon túli, nacionalista gondolkodású, "jó magyarokkal".

Ezután jöhetnek az államosítások, a faji alapú polgárháború és a néhány, még  makacsul itthon maradt, politikai ellenféllel történő leszámolás. Hiszen ekkorra már nem lesz meg a zavaró nemzetközi kontroll és korlátozás. Hiszen régóta tudhatjuk már tőle, hogy "van élet az Unión kívül is..." Mindez biztosítja majd az új, orbánista elit jólétét, igaz, hogy a kényszermunkára vezényelt és szociálisan magára hagyott tömegek (panelprolik, nyuggerek, rokkantak stb.) nyomora és szenvedése árán. (A büntetés részben tudatos, hiszen ezen rétegek nem szavaztak Orbánra többször.)

Ezért nem zavarja haza Orbán Viktor a beígért "két pofonnal" a gárdista, új-nyilas csőcseléket. Mert szüksége van rájuk. Ahogy szüksége volt rájuk 2006-ban is, mikor előkészítették számára a törvénytelen puccs lehetőségét. Hiszen éppen ezért "képezték ki" Vona Gábort és több másik, Jobbikos vezetőt a polgári körök égisze alatt. "Hogy együtt mozduljanak, ha mozdulni kell." Ezért lobbant lángra a TV székház és ezért született meg a gyalázatos semmisségi törvény, mely kollektíven mentette fel a 2006-os, törvénytelen zavargások tetteseit.

Mert Orbán Viktornak és az orbáni hatalomnak szüksége volt, szüksége van, legfőképpen pedig szüksége lesz ezekre a szélsőjobboldali szabadcsapatokra. Hiszen éppen ezen gárdista szabadcsapatok lehetnek majd az új, orbáni rendszer legfőbb támaszai és egyben hivatkozási alapja is. Már persze a Terror Elhárító Központ elnevezésű magánhadseregen és a jól megfizetett, párthű középosztályon kívül.

Fentiek tükrében Bajnai Gordon nagyot tévedett, mikor tavaly, a parlamenti beszédében demokrata politikusnak nevezte Orbán Viktort. Ahogy mindenki téved, akik azt hiszik, hogy Orbánékkal még lehet a demokrácia és a józan ész nyelvén beszélni, vitázni.

A 2006-os zavargások, a demagóg és hazug gyűlölet-kampányuk, a választások éjszakája, az "egész pályás letámadások", az esztergomi valóság, a tömeges elbocsátások, a koncepciós perek és az új alaptörvény óta már pontosan tudhatjuk, hogy nem lehet.

Nem lehet és Orbánék ma már valóban csak az erőből értenek. Ezt az erőt pedig a hazai civil társadalomnak kell kifejteni, tömegtüntetések, országos sztrájkok és a polgári engedetlenség minden más, lehetséges útján.

Hiszen közös érdekünk, hogy leváltsuk az Orbán-kormányt, még az államcsőd, az Unióból való kivezetésünk, a faji alapú polgárháború és a totális, pártállami diktatúra kiépítése előtt. Melyekhez a hazai, jobboldali értelmiség sem asszisztálhat tovább, elvtelenül és önző, pillanatnyi érdekektől vezérelve.

Ezt a "szabadságharcot", forradalmat (nem fülke!) nekünk, józan, magyar demokratáknak együtt kell megvívnunk, a lehető legszélesebb körű összefogással. Mielőtt valóban túl késő lesz. Ideje lenne végre tanuljunk a saját történelmünkből. Ideje lenne végre összefogni a demokráciánk, a szabadságunk, a jövőnk és jólétünk érdekében.

Ideje lenne "rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés..."

Dániel Péter írása
https://www.facebook.com/groups/kozoscelokert?ap=1

Daniel Cohn-Bendit szövege, vágatlanul

Elnök úr, Miniszterelnök úr!
Előrebocsátom, hogy néha nem tudom követni a történéseket, ám azt
tudom, hogy azt mondta: Európa erős, Európának cselekednie kell.
Erősnek kell lennie Európának ebben a nehéz politikai és gazdasági
helyzetben. Amikor ezt mondta, mindenki megtapsolta.
Aztán azt olvasom öntől idén márciusban: „1848-ban nem fogadtuk el a
bécsi diktátumokat, 1956-ban és 1990-ben nem voltunk hajlandók
elfogadni Moszkva diktátumait, és ma sem rendeljük alá magunkat
Brüsszel diktátumainak." Ki mondta ezt? Vaclav Klaus? Nem! Ön, Orbán
Viktor! Idén, márciusban a saját közönsége előtt. És aztán Barroso úr
megkérdezheti, vajon miért nem szeretik ebben az országban az Európai
Uniót és Európát. Azért, mert vannak olyan politikus férfiak és nők,
akik máshogyan beszélnek Brüsszelben vagy Strassbourgban, mint a saját
hazájukban. Ez árt Európának, ez leértékeli Európát.
Ön, Orbán Viktor azon politikusok egyike, aki ezzel lealacsonyítja Európát.
Tagadhatatlan, ön és az alkalmazottai jó munkát végeztek az
elnökségben. Ám a skizofrénia általános esetével állunk szemben,
ráadásul hihetetlen nemzeti cinizmussal. Ez végeredményben azt
jelenti, hogy Magyarországon önök tönkreteszik azt, amit Brüsszelben
és Strassbourgban csinálunk. Erre azt fogja válaszolni, Orbán úr, hogy
ez nem fontos.
„Azt várjuk a tüntetőktől, akik nem az államot akarják tönkretenni,
hogy Magyarország érdekeit szolgálják, tehát eljárásokat fogunk
kezdeményezni (mindig a törvény keretei között), hogy megvédjük
magunkat az idegenek ellen. Ki mondta ezt? Orbán Viktor! És ezt ki
mondta? „Nekünk, magyaroknak megvan a saját módszerünk arra, hogy
elbánjunk velük akkor is, ha ez kellemetlen, mert ez az a mód, amit
követnünk kell." Kádár János mondta! 1985-ben. Ez az ön problémája,
Orbán Viktor úr. Egyrészt 1989-ben a szabadság mellett harcolt, aztán
hirtelen megjelent itt, és nagyon furcsa módon, gyanakodva jött ide.
De hiszen ön Európa elnöke volt, ám mert gyanakvó Brüsszellel szemben,
így saját maga ellen gyanakszik. Önnek, Orbán Viktor, inkább saját
magában kellene kételkednie, mert csak így tudná megérteni azt, ami
történik. Például az saját országában két baloldali liberális újság
akart összeolvadni, az Európai Unió, tehát Barroso úr támogatta ezt a
fúziót, de a magyarországi önálló médiahatóság, amely valójában az ön
kezében van, azért akadályozta meg a fúziót, mert ellenzéki újságok.
Létezik egy független rádió, Klubrádió a neve, és teljesen véletlenül
elveszik tőle a frekvenciáját, és szintén teljesen véletlenül egy
katolikus rádió fogja megkapni a Klubrádió frekvenciáját. Erre persze
azt fogja mondani, hogy a történelmi szerencse forgandó: egyszer ennek
van szerencséje, másszor a másiknak. Csóválhatja a fejét, ha akarja,
látom, de tudom, hogy igazam van. De ez önt nem érdekli, mert utánam
tartani fog otthon egy jó kis nacionalista beszédet, amiről minden
magyar azt fogja gondolni, hogy hurrá, jól megmutattuk nekik
Brüsszelben.
Ön harcolt a szabadságért, viszont nem hallottam a
hangját, mikor olyan országban, mint Egyiptomban és Tunéziában az
emberek a szabadságért harcoltak. De amikor arról van szó, hogy Kínát
fogadja, akkor sem lehetett hallani a nagy szabadságharcos hangját.
Akkor lapított. Kérem, a meséjét majd ne itt mondja el!
Térjünk vissza az európai határok kérdéséhez. Pl. ahhoz, ami Dániával
történik. Nagyon fontos, hogy az EU elnöksége és a EU Bizottság
elnöksége mondja ki, hogy eddig és ne tovább. A schengeni szerződés
megmarad, azon nem lehet módosítani. Egyik országnak sem, sem
Dániának, sem Magyarországnak nem lehet változtatni az európai
határokon és szabályokon. Ha módosítani kell az európai szabályokon,
akkor ezt itt, közösen kell elvégezni. Majd akkor meglátjuk, milyen
többsége lesz itt a Parlamentben Önnek, Barroso úr.
Orbán úr, ismétlem, az ön munkatársai jó munkát végeztek az elnökségük
idején. Ön kiemelkedő harcosa volt a diktatúráknak, ám most ön a
diktátor, így személy szerint önnek, már Orbán Viktor ellen kellene
harcolnia. Kérem, tegye meg!

 https://www.facebook.com/home.php?sk=group_155206454547906&ap=1

Nemzeti Konzultáció.

Kedves honfitársaim, ezennel nemzeti konzultációt kezdeményezek az alábbi kérdéskörökben.

1, Helyesnek tartja-e Ön azt, hogy több, mint 20 évvel a rendszerváltozás után az Orbán-kormány tudatosan rombolja a demokráciánkat, sorozatban sérti meg a jogállamiság, a modern, polgári köztársaság és az Európai Unió alapvető normáit, írott és íratlan jogelveit?

2, Egyetért Ön azzal, hogy erőszakos, jogsértő államosítást hajtanak végre, visszamenőleges hatályú, diszkriminatív törvényeket hoznak, illetve adókat vetnek ki, aktuálpolitikai megfontolásokból?

3, Helyesnek tartja-e Ön, hogy alapvető, emberi, állampolgári és szociális jogokat korlátoznak, illetve sértenek meg sorozatban, önző, pillanatnyi érdekeiktől vezérelve? Ezen belül Ön helyesnek tartja-e a betegek, a terhes édesanyák, illetve a közszolgák indoklás nélküli elbocsátását? Helyesnek tartja-e a politikai okok miatt végrehajtott tömeges elbocsátásokat?

4, Helyesnek tartja a FIDESZ-klientúra gátlástalan és jogsértő kiépítését? Helyesnek tartja a rokkantnyugdíjasok, a munkanélküliek és a hajléktalanok teljes jogfosztását? Helyesnek tartja a szakszervezeti jogok gyengítését és a sztrájkjog korlátozását?

5, Helyesnek tartja-e Ön, hogy egy büntetett előéletű, köztörvényes bűnöző, egy funkcionális analfabéta, egy elvtelen és súlytalan megélhetési politikus a köztársasági elnök? Helyesnek tartja-e, hogy az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat, a médiahatóságot és minden más közintézményt megfelelő végzettség és gyakorlat nélküli pártkatonákkal töltsék fel?

6, Egyetért-e Ön az államhatalmi ágak szétválasztásának tudatos megsértésével, az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásával, a Költségvetési Tanács megszüntetésével és a Nemzeti Bank függetlenségének felszámolásával?

7, Egyetért-e Ön azzal, hogy fentiek következtében egy mentálisan sérült, gátlástalan diktátor, illetve szűk támogatói köre, gerinctelen vazallusai hozzanak meg minden fontos döntést, a szavazógéppé silányított parlament asszisztálásával, antidemokratikus és jogsértő módon, valódi és érdemi társadalmi konzultáció nélkül? Szeretne Ön egy ily módon ránk erőltetett, több ponton jogsértő, illetve alapvető jogokat szűkítő pártalkotmányt?

8, Helyesnek tarja-e Ön, hogy az ily módon korlátlanná tett hatalom birtokában, a hatalom birtokosai leszámoljanak a politikai ellenfeleikkel, koncepciós pereket indítsanak, illetve korlátozzák a szólás- és sajtószabadságot?

9, Egyetért-e Ön azzal a jelenlegi gyakorlattal, hogy az Orbán-kormány politikai megfontolások és a "Kubatov-listák" alapján dönt az adózás és minden szociális támogatás, juttatás mértékéről? Helyesnek tartja-e, hogy a FIDESZ törzsszavazói bázisához nem tartozó, egész néprétegeket (például rokkantak, kisnyugdíjasok, munkanélküliek és kis keresetű állampolgárok, úgynevezett "panelprolik") ítélnek kilátástalan nyomorra sőt, sok esetben akár halálra is?

10, Egyetért-e Ön a vallásszabadság és a szekularizáció felvilágosult elveinek a megsértésével, a neo-horthysta, revizionista, soviniszta és sok esetben rasszista törekvésekkel? Szeretne Ön faji alapú polgárháborút, esetleg háborús konfliktust a szomszédainkkal?

11, Helyesnek tartja-e Ön, hogy egyetlen ember, Orbán Viktor mérhetetlen hatalomvágya, illetve az őt szolgáló, szűk pártelit elvtelensége és gátlástalansága miatt hazánkat esetleg kizárják az Európai Unióból, hogy aztán végleg elszegényedjünk, illetve leszakadjunk a modern, demokratikus világtól?

12, Egyetért Ön egy totális pártállami diktatúra kiépítésével? Szeretne Ön szabad és öntudatos állampolgár helyett elnyomott és megalázott alattvaló lenni? Szeretné végleg tönkretenni a gyermekei, unokái jövőjét? Remélem, hogy minél többen fogunk NEM-mel válaszolni a fenti kérdésekre és NEM-et mondani az orbáni politikára. Remélem, hogy ennek érdekében viszont IGEN-t mondunk egy széleskörű, erős, demokratikus összefogásra. Mondjunk IGEN-t együtt a demokráciára, a köztársaságra, a tisztességre és a józan észre.
készítette: Dániel Péter

 https://www.facebook.com/home.php?sk=group_155206454547906&ap=1

Leveled Viktor! ( 4)

Szeva Vitya! Valahol elhagytam a szemüvegem, és mire megtaláltam, a cím kissé másként sikerült, mint az előző három alkalommal. De hiába akartam törölni, valaki feltörte a lapomat és nem enged törölni. Na, de csapjunk a lecsóba és hagyjuk a számítógépes betyárokat, hiszen korábban sem sikerült a felbujtókat becsukni, amikor az MSZP szerverét feltörték…

Mikor-mikor? Még te kérdezed? Nem emlékszel arra, amikor a Zarogáns Tóni számítógépes haverja megbukott? Te azt mondod, hogy annak nem volt semmiféle politikai indíttatása? Hogy a pancser csak a saját tudását akarta ezzel fitogtatni? Jó, elfogadom…

Izé… Még egy kérdés, aztán nem foglalkozom tovább ezzel a dologgal. Akkor te honnan ismerted az MSZP 2006 tavaszi választások utáni intézkedési terveit már a kampányban? Miért utalgattál az egészségügyi törvény egyes pontjaira? Miért beszéltél példátlan megszorításokról, ha fogalmad sem volt? Oké! Vettem. Ez már három kérdés volt. Így jártál. Mindig rossz voltam matekból…

Most meg azt olvasom, hogy Szilvásy Gyurit kémkedés megalapozott gyanújával citáltátok társaival a bíróság elé. Bilincsben ment, és szabadon távozott! Érdekes. Rendkívül érdekes… Engedd meg, hogy találgassak! Nagyon élénk a fantáziám! Ezért már előre leszögezem, hogy ha ennek az egész gondolatsornak valami köze van az igazsághoz, az csak a véletlen műve lehet. Vagy nem…

Tehát: Szilvásy és társai a 2006 őszén kipattant zavargásokra rávetődtek és információkat gyűjtöttek. Aztán kezdték látni, hogy itt 2010-ben bukta lesz, és a dokumentumokat 2009-ben kijuttatták külföldre. Ezekből, az anyagokból szivárogtattak az Interneten és az írott sajtóban is. Te és a klientúrád megijedtetek, hogy esetleg alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt elővehetnek, amikor kormányoldalra kerültetek. Ez utóbbiról már a tüntetők között is beszéltek nemrégiben, ahol pl.: valaki azt mondta, hogy a kollégái 2006-tól ötezerért, szállásét és ellátásért járták fel a fővárosba csetepatézni, egy politikai párt megbízásából. Merem remélni, hogy ez nem igaz és csak alaptalan pletyka, mert ha igaz, akkor ez egyrészt lehet magyarázat arra, hogy milyen adatokat gyűjtöttek a polgári titkos szolgálatok – megjegyzem ez esetben teljesen jogosan, hiszen ez a dolguk -, másrészt kiderülne ugye a gazság! Látod? Csak egy magánhangzó („i”), és máris más értelme lesz a dolgoknak…

Szilvásy a híradó képei szerint rendkívül nyugodt volt, és miután a bíró meghallgatta, szabadlábra is helyezte őt. Na most: ha kémkedés a gyanú, akkor az két évtől nyolc év büntetéssel vagyon fenyegetve. Nem értem a bírót, hogy miért nem dugta Szilvásyt lakat alá? A cselekmény társadalomra való csekély súlya miatt? Mert ugye itt van a Pintér Sanyi intézte kéthetes villámgyorssá vált szilárd rend és közbiztonság, ahol a cigit lopó tinédzsert lecsukták, mint a disznót. A törvény milyen szankcióval fenyegeti ez utóbbi bűncselekményt? Na látod…

Gondolkodjunk együtt Vitya, hátha tudok segíteni az ügyben! Mi van, ha Szilvásy olyat tud, amitől a bíró, amikor a dokumentumokba beleolvasott, hirtelen lilát kakált az ijedtségtől? S mitől félhet ma jobban egy bíró, mint a regnáló hatalomtól?! Hirtelen szegény azt sem tudta, hogy melyik ujját harapja, mert ugye a hatalom tutira örülne Szilvásy becsukásának, DE… és itt ezen a szón van a hangsúly! Ha ugyanis Szilvásy elkezd beszélni – fordítsuk le közérthetőre (!) -, tehát nyilvánosság előtt kipakol, akkor a feljelentő nagy bajba kerül? Esetleg feljelentőből lehet a gyanúsított?

Látom nem érted. Vagy nem akarod érteni. Szilvásy ugyanis, ha elkövette a bűncselekményt, akkor teljesen mindegy, hogy nagy nyilvánosság előtt kipakol-e, hiszen úgyis elítélik, ergo mi veszíteni valója van? Őt innentől már nem köti semmiféle titoktartás. De ő fogja a száját, mert jogkövető ember, akár mi volt rendészetiek. Ezért aztán kár Kónya Pétert sokadszorra fenyegetni (most utóbb a bohóctüntetés miatt)…

Vagy egyszerűen arról van szó, hogy nincs semmiről sem szó, csak bepróbálkoztatok? Hogy esetleg valamelyik gyanúsított köpni fog valamit Gyurcsány Ferencre? A volt titkosszolgálatból akartok ügynököt magatoknak? Ezek kemény emberek ám! Ha nem azok lennének, akkor becsukhatnák a boltot. Ezért felesleges velük próbálkozni szerintem. Még mindig csak feltételes módban írok ám! Csak gondolkodom, hogy mi lehet a háttérben. Mert még ráérek, hiszen, mint nyugdíjas rendőrt, még nem reaktiváltatok. Még nem vagyok kápó, de nem is leszek… Kérd fel rá Szíjártót!

Gyurcsányról, és erről az egész kémhistóriáról jut eszembe, hogy a Be. módosításával semmire nem mentek. Ha nem kapnék védelmet, mint gyanúsított, a változtatás miatt, oda se neki! Egyszerűen megtagadnám a vallomástételt, és majd legközelebb csak a védőm jelenlétében beszélnék. Őrizet? Védő nélküli kihallgatásra a cellámból le sem mennék! Miii? Testi kényszer? Oszt miért is? Az már bántalmazás hivatali eljárásban, de rosszabb esetben kényszervallatás! Csak azért szólok időben, hogy ne kelljen minden nap új-, és új törvénymódosító egyéni javaslatot benyújtani. Ha mindezt még sikerül áthidalni és kivédeni, akkor reaktiválhatjátok az utcánkban 30 évesen nyugdíjba vonult hétpettyes VW bogarat is, és akkor ő lehetne az „Egy óra múlva itt vagyok” című sorozat mintájára a Katica bácsi. Emlékszel? Katica intézte a filmben a gyorsított eljárásokat…

Apropó… Ha már Katicánál és a kápónál tartunk, akkor megint lenne valami, amibe belekötnék. Neeem azt Estrich betonba, ne örülj! Tudom, hogy azt szeretnéd. Mondjuk ez az álom véleményem szerint kölcsönös… Egyszerűen csak arról beszélek, - amit már korábban is megfogalmaztam egy mondatban – hogy a mélyszegénységben élő nem fog elmenni harmincegynéhány ezerért dolgozni közmunkába, hanem inkább megcsinál két betöréssel többet. Tehát a kérdésem az, hogy a reaktivált kápó kihajtja-e majd ezeket a szegény pancsereket erőszakkal dolgozni, vagy csak azokat kell bikacsökkel vigyáznia, aki igába hajtja a fejét? S ha ki kell hajtani őket, vagy gyorsabb munkára kell ösztönözni, akkor mi az a pont, amikor a kápó üthet, egyáltalán hová helyezheti el azt az ütést, és mennyit?

Várjál csak! De akkor ez már nem közmunka, hanem kényszermunka! Vagy rabszolgamunka! Izé… Európában szabad ezt? Nem? Értem… Akkor ez a bajod Európával és ezért haverok a komcsi Kínaiak…Vagy elvtársaid? Csíped a sarlót és a kalapácsot? Akárhogyan is nézem ezeket a témákat és folyamatokat, amelyeket ma itt leírtam neked, csak egy dolog jut eszembe. Ez nem demokrácia! Ez diktatúra. Méghozzá a legvadabb diktatúra, amit már ép elmével el sem lehet bírni. Fentebb írom a két szerszámot, amelyek keresztezése ma már tiltott önkényuralmi jelkép.

De az is tiltott, amelyekből te akarsz (i)gazságot eszkábálni. A pecásoktól vett eszközről és a templomból kölcsönzött eszközről beszélek. Mert ugye nyolc év alatt kipecáztad magadnak a hatalmat. Aztán úgy gondoltad, hogy az egyház minden alól feloldoz. De mi is ez a két eszköz? Lássuk: pecázni alkalmas a horog. Megbánáshoz kell egy kereszt. De hiszen a keresztezése már bűncselekmény! Akárcsak a klónozásod. Vagy ez utóbbi már nem is az, hanem inkább rémálom. SCIFI! Ugye nem azt akarod mondani, hogy?! Ugye nem…(?)

Hortobágyi István írása
forrás:http://www.hortobagyiistvan.mszp.hu/blog/11400-Leveled-Viktor-4

https://www.facebook.com/home.php?sk=group_155206454547906&ap=1 

Tégy az önkényuralom ellen!

Az önkényuralom bevezetése Magyarországon 2011-ben a haza becsületét sérti. Magyar állampolgárként önmagam és mások előtt is egyszerűen szégyellni valónak tartanám, ha úgy élnék az orbáni önkényuralom alatt, hogy ne szóljak és ne tegyek ellene a magam lehetőségei szerint. Számomra ez az önbecsülésem alapja.

Először ki kell mondani, hogy itt önkényuralom épül. A meghatározás szerint az önkényuralom olyan kormányzati forma, amelyben a politikai hatalom egésze egyetlen személy (vagy személyek kis zárt csoportja) kezében összpontosul. Ezen közjogi állapot bekövetkezése 2011-re tényszerűen, a valóságnak megfelelően kimondható. Nem kell idegen szavakat használni, az autokrácia csak illedelmeskedés, van arra magyar kifejezés, ami itt van, ez az önkényuralom. Ismerjük ezt már régóta, nevezzük hát a nevén. A meghatározás szerint nem csak az az önkényuralom, amikor embereket fogdosnak össze az utcán, gyilkolnak halomra a börtönökben – mindezek hiányától az önkényuralom fennállása még megállapítható. Önkényuralom az is, amikor egyetlen személy nevezi ki az Operaház igazgatóját, a köztársaság elnökét, az alkotmánybírókat, a számvevőszék elnökét, a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, és ő delegálja pártjának országgyűlési képviselőit is. Ő az alaptörvény atyja, minden törvények jóváhagyója, intézmények megszüntetője és újraalapítója. A költségvetés megalkotója és elfogadója – nemkülönben a költségvetési tartalékok felhasználójának meghatározója. Egyetlen kérdésben sincs egyeztetési kényszere sem párton, sem államon belül, nem is tűr el a környezetében ellenhatalmakat és a nem neki alárendelt személyeket – azaz ő az önkényúr. A lényegen, a valóságon semmit nem változtat, hogy jog szerint ez nem így van – a jog itt csak arra szolgál, hogy elfedje és legitimálja az önkényuralmat.

A mi önkényurunk demokratikus választások útján, az ott szerzett kétharmados, alkotmányozó többséggel jutott hatalomra – a kétharmados többség azonban még korántsem egyenlő az önkényuralmi rendszerrel. Tapasztalatilag ez könnyen igazolható, hiszen 1994-1998 között más politikai erők is rendelkeztek már kétharmados parlamenti többséggel – akkor mégsem volt önkényuralom. Tehát a bajok forrása nem a kétharmad, az csak eszköze az önkényuralomnak. A bajok forrása az, hogy a kétharmados felhatalmazást szerzett politikai erőknek, és különösen azok egyszemélyi vezetőjének nincsenek elvei, értékei, nincsenek szentségei, amelyek megóvnák őt az önkényuralomnak a nemzetre való rákényszerítésétől. Nincs demokratikus értékrendje, nem tiszteli az egyéni, emberi jogokat, nem tiszteli a magántulajdont, nem tiszteli a piacgazdaságot, nem tiszteli a sajtószabadságot – és mindezek után különösen nem tiszteli a magyar nemzetet. Ezek mindegyikénél fontosabbnak tartja a saját korlátlan hatalmának kiépítését – amelyet így önkényuralomnak kell nevezni. Az elmúlt egy év minden intézkedésének ez a mozgatója. Persze mindennek az alapja, hogy a magyar társadalom - úgy tűnik – máig védtelen az önkényuralmi törekvésekkel szemben, nincs olyan társadalmi erő, amely ez ellen hatékonyan fel tudott volna lépni. Ennek azonban az a magyarázata, hogy a választók jóhiszeműen bíztak a jelenlegi kormányerők demokratikus elkötelezettségében, értékrendjében - és erre volt is alapjuk, hiszen ez utóbbiak valós szándékaikat eltitkolva szerezték meg a bizalmukat, mindenben másként cselekszenek, mint amit a választási programjukban meghirdettek. A magyar társadalmat jelenleg már semmilyen belső fék nem védi a nyílt – erőszakos – önkényuralomtól. Az egyetlen fék, amely ettől visszatartja az önkényúrt – az a nemzetközi környezet, a NATO és az uniós tagság. Ezért ügyelnek kínosan a törvényesség, és az alkotmányosság látszatára – de hát ebben sem különböznek hasonszőrű hazai elődeiktől és külföldi kortársaiktól, a törvényesség látszatával legitimálják önkényuralmukat, de törvényeiknek, alkotmányuknak egyre kevesebb demokratikus értéktartalma van, ez helyett egyre nyíltabban az önkényt, a diktátumokat közvetítik a társadalom felé. Nincsenek demokratikus szentségeik – ezt alkotmánybírósági döntések, és a nemzetközi bírálatok (Európai Parlament, USA, Velencei Bizottság) egyértelműen jelzik.

Bármennyire is igyekeznek lejáratni az elmúlt 20 évet, az 1989-es alkotmányt, az Alkotmánybíróságot, összességében a demokratikus intézményrendszert – az önkényuralom, az ő önkényuralmuk is ennél csak rosszabb lehet. Már most is a megfélemlítés eszközeivel élnek – fenyegetik a sajtót, fenyegetik a politikai ellenfeleiket, fenyegetik az embereket is: a köztisztviselőket, a munkavállalókat, a szegényeket. Látni kell mindenkinek, hogy a félelemkeltés, a fenyegetés az önkényuralom velejárója – régen is, miért lenne ennél különb az Orbán-féle önkényuralom.

Az emberek fel fogják ismerni, hogy az önkényuralom elveszi a biztonságukat az élet minden területén: a családfők nem fogják tudni megvédeni a családjukat az állami önkényeskedéssel szemben, jogfosztottak lesznek a munkahelyeken is. Az állam korlátlan hatalmával szemben nem lesz hova fordulniuk, nem lesz független bíróság, és már nincs valódi alkotmánybíróság sem. Az állami túlhatalma és önkény megmérgezi az emberek hétköznapjait. Már most a jogbiztonság általános hiánya jellemzi a magyar társadalmat. A 2008-as gazdasági világválságot lényegében már leküzdötte az ország Orbán hatalomra jutása előtt – most mégis a soha nem látott méretű válságra hivatkozva hirdetett ki gazdasági szükségállapotot az országban az új alkotmánnyal az Alkotmánybíróság pénzügyi hatáskörének elvételével. Innentől lehet jogfosztó, az emberek hétköznapi életét megmérgező törvényeket hozni – mert ez ellen törvényes jogorvoslatnak már nincs helye. És már látható, hogy az élet egyre több területére vezeti be a szükségállapot intézményeit: most éppen az igazságszolgáltatásban a védő nélküli kihallgatással, a fogvatartás idejének meghosszabbításával.

Nem kelt gyanút – kedves polgártársak – hogy ez az önkényúr minden téren szükségállapot vezet be? Nem kelt gyanút, hogy egyre több jogot vesznek el tőled, egyre több kötelezettséggel terhelnek, és egyre több jogot gyűjtenek be maguknak? Megértő vagy az alkotmánybíróság hatáskörének elvételével – gondolod téged nem érint? Megértő vagy a bűnözés elleni harcban is, hát vissza kell szorítani azt is – és téged ez sem érint hátrányosan?

Lehetséges, de közben azt sem vetted észre, hogy először elvették a nyugdíjad egynegyedét, és most a szemed láttára veszik el a másik negyedét – amikor majd odaérsz, kénytelen leszel megelégedni jobb esetben a mostaninak majdanán a felével.

Gondoskodj hát magadról - és első cselekedetedként kérdezd meg tőlük, hogy ha nem tudtok kormányozni normálisan – akkor miért nem mondtok le? Ha nem tudjátok a gazdaságot irányítani úgy, ahogy minden demokráciában képesek a vezetők – akkor miért nem mondtok le? Ha nem tudjátok a bűnt üldözni jogállami eszközökkel – akkor miért nem mondtok le?

Nem lehet biztos alapokra építeni az emberek és a családok boldogulását, az ország fejlődését és fenntartható működését – ha a meghatározó döntések egyetlen ember – a bölcs vezető, a magyar Türkmén Basi - kénye kedve szerint születnek, és érdemben abból mindenki más ki van zárva. Megalázó a magyar nemzetre, ha ezt a politikai berendezkedést elfogadja. Én személy szerint nem szeretném, ha egyetlen ember szükségszerű korlátai az ország ügyeinek mikénti vitelén keresztül meghatározóan befolyásolnák az én és családom jövőbeni életét, életlehetőségeit. És ezt senki más ember számára sem kívánom, lett légyen bármilyen a világnézete és felfogása a politikáról. Mert ennek a szükségállapotos tombolásnak az országra nézve bukás és csőd lesz a vége. Lehet ezt károgásnak minősíteni – de a történelem nem fog véget érni Magyarország számára sem 2011-ben. Ezen kellene elgondolkodni.

Eljött hát az ideje a teendők meghatározásának is

1. Mondd ki először magadban, hogy ami itt épül, az önkényuralom. Orbán Viktor önkényuralmi rendszere. Mondd ki, hogy az önkényuralom bevezetése 2011-ben Magyarországon – a haza becsületét sérti, így Te sem kérsz belőle. Ha valaki ezt kimondja, már ezzel tesz az önkényuralom ellen. Az önkényuralom egyik nagy bizonyítéka éppen az, hogy sokan nincsenek még abban a helyzetben sem, hogy ezt a felszabadító tettet – a kimondást, a néven nevezést nyilvánosan megtehessék. Viszont eljön majd a tettek ideje számukra is: a titkos szavazásokon ne adják szavazataikat az önkényuralom képviselőire és megtestesítőire.

2. Lehetőségeid szerint írásban és szóban oszd meg másokkal a felismert igazságot. Mások véleményét és világnézetét tiszteletben tartva elmondhatod a véleményedet arról, hogy a hatalom-megosztás, a jogállam védelme, a szabad sajtó, a szabad választás a magyar demokrácia alapja – és aki ezeket szükségállapotokra és egyéb rendkívűli körülményekre hivatkozva felfüggeszti, az a magyar nemzet ellen cselekszik, és mindenki a saját hétköznapi életét érintően is számolhat ennek hátrányos következményeivel.


3. Vásárlással, előfizetéssel támogasd azokat a sajtótermékeket, amelyek a demokratikus jogállam, a sajtószabadság értékeit közvetítik és gyakorolják, szemben állnak az önkényuralmi rendszerrel.

4. Légy szolidáris másokkal. Az önkényuralom abból él, hogy szembefordítja és kijátssza egymás ellen a társadalom egyes csoportjait. Láss át a szitán, ne hagyd magad kijátszani, tiltakozz és fejezd ki szolidarításodat azok mellett, akit éppen üldözőbe vett az önkény. Ezesetben számíthatsz csak a közösség védelmére abban az esetben, amikor te kerülsz majd sorra.

5. Lehetőségeid szerint légy aktív a közéletben: menj el tüntetésekre, amelyek célja a kiállás a jogállam, a demokratikus berendezkedés, a sajtószabadság, az emberi jogok védelme, a haza becsülete mellett, és tiltakozás az önkény, a jogtiprás, az emberek megalázása, jogaik elvétele és egzisztenciális ellehetetlenítése ellen.

6. Alapíts és szervezz társas köröket, vegyél részt ezek munkájában - ahol a demokratikus közélet, a magyar szabadság szétszóródott hívei összejöhetnek, megoszthatják véleményüket a közéletről, és közös cselekvésükkel befolyásolhatják saját sorsuk és az ország jobbrafordulását.

7. Mindig légy aktív szavazópolgár: minden szavazáskor éljél állampolgári jogaiddal, és csak olyan jelöltre add támogató szavazatodat, aki nemcsak szavakban, de tettekben is kiáll a demokratikus jogállam és az emberek jogainak megvédése mellett, és szavazz nemmel minden jelöltre és pártra, akik az Orbán-önkényuralom fenntartását kívánják szolgálni.

Sz. Szentgróti írása
forrás:http://szentgroti.nolblog.hu/archives/2011/07/03/Tegy_az_onkenyuralom_ellen/

https://www.facebook.com/home.php?sk=group_155206454547906&ap=1

Mind én vagyok és mind azok vagyunk...

Én vagyok a "furcsa anyagból gyúrt" baloldali gondolkodó, a "gyurcsányista hazaáruló" és az "idegenszívű szoclib". Szociáldemokrata vagyok és szabadelvű liberális. Akik Orbán Viktor szerint nem részei a nemzetünknek, a hazánknak és Kövér László szerint jobban teszik, ha felakasztják magukat. Schmidt Mária szerint pedig "veszett kutyaként kell lelőni"... Én vagyok az, akit lemészároltak az orgoványi erdő különítményesei. Én vagyok a "komcsi" a Kubatov-listáról. Én vagyok "Vörös Dani", Heller Ágnes, Schiff András és Bolgár György. Én vagyok mindenki, akiket politikai, faji vagy vallási okokból támadnak.



De én vagyok a roma gyermek is, akit Bayer Zsolt és megannyi szellemi társa, "nemzettestvére" szerint vérbe fagyva, segítség nélkül kellene az út szélén hagyni egy baleset után. Én vagyok az a roma is, akit gárdista-lelkű, árpádsávos, új-nyilas gyilkosok mészárolnak le, faluszéli viskóik reménytelen, rettegő magányában. Én vagyok az a cigány is, akit masírozó gárdisták fenyegetnek, gyaláznak a jelenlegi hatalom cinkos hallgatása mellett.



Én vagyok a "nemzetáruló, hazátlan zsidó, a cionista patkány, a genetikai hulladék" is. Akit "Dunába kellene lőni, fel kellene akasztani vagy agyon kéne verni". Aki "Károlyi Mihállyal együtt felel Trianon tragédiájáért". Akit talán újra lekísérnek majd egyszer a modern, gárdista keretlegények a Duna partjára, hogy beteljesítsék végre nyilas példaképeik, Szálasiék torz, sátáni és embertelen terveit...



Én vagyok a "nyugger", akinek nem lesz nyugdíja és a "panelproli", akinek elárverezik feje fölül az otthonát. Én vagyok a hajléktalan és a munkanélküli, akinek nincsen esélye a tisztességes, méltóságteljes életre. Én vagyok a nincstelen, aki Lázár János szerint semmit nem ér...Akiknek nincs már segítség a szép, új, orbáni világban, akik nem részesei a nemzeti együttműködés rendszerének.



Én vagyok a meleg, aki nem lehet többé büszke Budapesten, ha pedig mégis felvonul a Meleg Büszkeség Napján, akkor gyalázzák, fenyegetik és kővel dobálják. Akit megvet és lenéz a büszke, bátor Tarlós és a keresztény, ájtatos Semjén is.



Én vagyok a magyar állampolgár, akinek nem sokáig lesz már köztársaság, demokratikus jogállam a hazája. Én vagyok az a magyar alattvaló is, akinek elvtelenül és gyáván kellene hajbókolni új urai előtt. Ha állást, boldogulást és nyugalmat akar...



Ember vagyok és demokrata, akit el lehet tiporni, hamis vádakkal lehet illetni ország-világ előtt. Indoklás nélkül lehet kirúgni, nyugdíját el lehet rabolni, visszamenőleges törvényekkel meg lehet nyomorítani. Koncepciós perekkel börtönbe lehet juttatni, szájkosártörvénnyel el lehet némítani.



De legyőzni nem lehet soha.



Hiszen Magyar vagyok és magyarként is halok meg, ha kell. Büszkén, állva, emelt fővel. Magyarként, aki nem feledi 1848 és 1956 büszke bátorságát, nem feledi 1989 csodás reményeit.



Ez az én hazám is. Ez a mi hazánk is. "Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell." Magyar vagyok, hun, tatár, török vagyok, hisz "Dunának, Oltnak egy a hangja"..."Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az". Ember vagyok és demokrata. Európai és Magyar.



Ez az én hitvallásom és az, hogy vállalom a küzdelmet, a harcot. A demokráciánkért, a szabadságunkért, a méltóságunkért és a köztársaság eszményéért. Nem félve sem szavaktól, sem tettektől. Meg-megbotolva, aztán újra felállva. Töretlen hittel és Veletek együtt Barátaim. Józan és büszke demokratákként, elvtelen alkuk és félelmek nélkül.



Mivel "demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni." /Bibó István/

Dániel Péter írása 

 https://www.facebook.com/home.php?sk=group_155206454547906&ap=1

Az egykori demokratikus ellenzék tagjai levélben fordultak Hillary Clinton amerikai külügyminiszterhez

Hillary Rodham Clinton Asszony

Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere

2011. június 26, Budapest

Tisztelt Külügyminiszter Asszony!

Nagy megtiszteltetés, hogy a Tom Lantos Intézet megnyitásakor az Amerikai Egyesült Államok az Ön személyében képviselteti magát.

Számunkra, az egypárti, kommunista rendszer ellen fellépő egykori demokratikus ellenzékhez tartozók számára fontos ez az intézet. Tom Lantos támogatta a szabadság ügyét, amikor Magyarországon még diktatúra uralkodott. Mi mindannyian tisztelettel tekintettünk rá, és sokan közülünk élete végéig őriztük a személyes barátságot.

Sajnos, a Tom Lantos védte értékektől a mai Magyarország egyre messzebb kerül. Jó dolog, hogy a Tom Lantos Intézet a magyar kormány és a demokratikus pártok egyetértése alapján jött létre, ám ilyen megegyezésre a kormány ma a demokrácia sorsát meghatározó egyetlen kérdésben sem hajlandó.

Hazánkban az elmúlt egy évben súlyos sebeket ejtettek a jogállamon. A kormányfő, aki jelentős támogatással, a szabadság erősítésének jelszavával jutott hatalomra, ma bevallottan távolodik a nyugati demokráciák értékrendjétől, amelyet idejétmúltnak nevez. Kormányzó koalíciója szisztematikusan lebontja a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos garanciáit, a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait.

Hazánkban autokratikus rendszer épül.

Az első korlátozást a sajtószabadság szenvedte el. Kizárólag a kormányzat jelöltjeiből álló szuperhatóságot hoztak létre, amely nem csupán a rádiókat és televíziókat, hanem a teljes nyomtatott és az online médiát is felügyeli. Visszaállamosították a közmédiát, s kötelezték, hogy kizárólag az állami hírügynökség híreit használja. Az egypárti hatóság tetszése szerint súlyos büntetésekkel sújtja a médiát, és kizárhatja őket a licenc megújításából: ez máris öncenzúrát váltott ki a médiában.

Nem kerülhette el sorsát az alkotmánybíróság sem, amely az elmúlt húsz évben a jogállam biztosítékaként működött: először korlátozták hatókörét, s éppen most folyik a testület kibővítése öt új, kizárólag a kormánypárt delegálta személlyel.

Az egyeztetésre hívó hangok ellenére a kormánypártok egyedül, az ellenzék mellőzésével alkották meg az új alkotmányt. Nemrégiben az Európa Tanács jogi testülete is erős kritikával illette az új alkotmányt, amiért az korlátozza az alapjogokat, és önkényesen kétharmados többséget ír elő a jelenlegi kormány gazdasági döntéseinek későbbi megváltoztatásához.

A demokrácia egyik legfontosabb jogszabályát, a választójogi törvényt a kormányzó párt ismét csak egyedül, a többi párt egyetértése nélkül kívánja módosítani.

Súlyosan csorbul az igazságszolgáltatás függetlensége is. Csoportosan kényszernyugdíjazzák az integritásukat húsz éve bizonyító bírákat ; a bíróságok autonómiáját garantáló Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megfosztották alkotmányos védelmétől; a bírák kinevezésének menetét a kormányzó erők fogják megszabni.

Minden független közszolgálat élére az uralkodó párt funkcionáriusait helyezték. Mindennapos gyakorlattá vált a magyar polgárok jogfosztása, többnyire visszamenőleges hatályú törvényekkel.

Hadd idézzünk két példát csupán az elmúlt hét híreiből. A magánvállalkozókat a kormány rendelettel kötelezi béremelésre. Beterjesztettek egy törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag visszavonja a Habeas Corpust: 72 óráról 120 órára növelnék a bírói felülvizsgálat nélküli fogvatartás idejét, és megtiltanák, hogy a letartóztatottak az első 48 órában védőjükkel találkozhassanak.

Tisztelt Külügyminiszter Asszony!

George Bush elnök 1989-es történelmi látogatása segített minket, magyarokat, a demokrácia létrehozásában; az Ön látogatása ma segíthet bennünket, hogy megakadályozzuk a felszámolását.

Bizonyosak vagyunk benne, hogy Ön Magyarországon kiáll az ismét veszélyeztetett szabadság mellett.

Tisztelettel:

Ara-Kovács Attila

Dalos György

Demszky Gábor

Haraszti Miklós

Hodosán Róza

Kenedi János

Konrád György

Magyar Bálint

Mécs Imre

Radnóti Sándor

Rajk László

Szilágyi Sándor

Tamás Gáspár Miklós”


Angol nyelvű eredeti: 


Ms. Hillary Rodham Clinton

Secretary of State of the United States of America

c/o

Ambassador Eleni Tsakopoulos Kounalakis



Embassy of the United States of America

Szabadság tér 12

H-1054 Budapest

Hungary

Facsimile: (36-1) 475-4764

26 June 2011, Budapest

Dear Madame Secretary:

It is a great honor for Hungary that you will represent the United States on the occasion of the opening of the Tom Lantos Institute in Budapest.

For us, members of the erstwhile democratic opposition to the one-party communist regime, this is an occasion of utmost importance. Tom Lantos gave his whole-hearted support to the cause of freedom at a time when Hungary was still a dictatorship. We all held Representative Lantos in great esteem; many of us maintained bonds of friendship with him until his death.

Regretfully, however, Hungary is rapidly moving away from the standards upheld by Tom Lantos. While it is only to be commended that the Tom Lantos Institute was established with the consensus of the Hungarian government and the democratic parties, today our government refuses to seek accord concerning any issue crucial to democracy.

In the past one year, the rule of law has been seriously damaged in our country. The Prime Minister, overwhelmingly elected in 2010 with a promise to strengthen civic liberties, is today openly distancing himself from the ideals of Western democracies, calling them obsolete. His ruling coalition systematically demolishes the constitutional guarantees of separation of powers, removing all checks and balances that restrain the executive.

An autocratic system is in the making in Hungary.

The first victim of these restrictions was freedom of the press. An omnipotent authority was created, composed solely of governing-party delegates, empowered to supervise not only broadcasting, but also the print and online media. The public-service media were re-nationalized, and obliged to only use news provided by the state press agency. This one-party authority arbitrarily imposes massive fines, and can deny to media outlets the renewal of their licenses. This in turn has already triggered media self-censorship.

Neither was the Constitutional Court, the most potent safeguard of the rule of law during the past twenty years, able to avoid this fate. First, its scope of competence was curtailed, and now the Court is being expanded, with five new justices appointed by the ruling parties.

Despite appeals to find common denominators, the ruling parties drew up a new constitution on their own, cold-shouldering the opposition. The constitution has recently been met with fierce criticism by the Council of Europe’s legal commission, both for curtailing fundamental rights and for arbitrarily requiring a supermajority for future revisions of the present government’s economic policies.

In a similar vein, the ruling parties are intent on modifying the election law, a cornerstone of democracy, while disregarding the opinion of the opposition parties.

The independence of the judiciary is under grave assault as well. Despite judges having proven their integrity for the past twenty years, they are now being forced into retirement en masse; the National Council of Justice, the safeguard of the courts’ autonomy, has been deprived of its constitutional protection; the process of appointing judges will heretofore be defined by the governing parties.

All independent public services are now being headed by functionaries loyal to the ruling party. It has become standard practice to strip citizens of their civil rights, mostly by passing retroactive laws.

Let us cite just two developments of the past week. Private entrepreneurs have been obliged to raise wages through a government decree. Habeas Corpus will be virtually repealed through a draft law soon to be passed by Parliament: the length of detention without judicial oversight would be raised from 72 to 120 hours, and the right of detainees to consult a lawyer would be denied during the first 48 hours of detention.

Madame Secretary:

The historic visit of President George Bush in 1989 helped us Hungarians to establish democracy in our country. Your visit may help us to prevent its demolition today.

We are certain that you will speak up for Hungary’s once again endangered freedom.

Yours sincerely,

Attila Ara-Kovács, journalist

György Dalos, writer

Gábor Demszky, former Mayor of Budapest

Miklós Haraszti, former OSCE Representative on Freedom of the Media

Róza Hodosán, former MP

János Kenedi, historian

György Konrád, writer

Bálint Magyar, former Minister of Education

Imre Mécs, former MP

Sándor Radnóti, philosopher

László Rajk, architect

Sándor Szilágyi, writer on photography

Gáspár Miklós Tamás, philosopher”

Devizahitelesek: a legnagyobb gond az idő.

Sajnos a régi mondás most is igaz: kétszer ad, aki gyorsan ad. Ha a kormány lassan is ad és keveset is, akkor viszont valóban baj van.
Nem oldódott meg semmi
A kormány eddigi intézkedései inkább populárisak voltak, mint szakmaiak, nem is történt érdemi egyeztetés a szakmai szervezetekkel, bankokkal, így aztán a devizahitelezés megszüntetése és a kilakoltatási moratórium egyaránt olyan intézkedés volt, ami érdemi segítséget nem jelentett, csak az idő telt….
Egyetlen megoldást sikerült a gyakorlatban is alkalmazni: átütemezték a bankok a bajba jutottak hiteleit. De itt is látható, hogy ez sem oldja meg a problémát, hiszen a bajba jutottak nagy része nem pár hónapos gondban van. (Tartósan munkanélküli, többlet jövedelmet nem várhat, lebetegedett, stb.)
Az intézkedések inkább politikai színezetűek voltak és az idő csak szaladt. Ma már sokkal többen jutottak komoly bajba – ha kaptak volna időben segítséget, a bankok tárgyaltak volna az ügyfeleikkel megoldást keresve, akkor talán nem jutottunk volna idáig. De az emberek csak vártak a csodára, a bankok felszámították a magas költségeket, késedelmi kamatokat és az adóssághalmaz csak nőtt.
Ezek az új ötletek sem működnek
Amellett, hogy az eddigiekben nem történt semmi érdemi, már csak az nagyobb hiba, hogy a most nagy csindadrattával bejelentett intézkedések sem jelentenek érdemi megoldást.
A fix árfolyam teljesen ugyan az a mechanizmus, mint korábban az átütemezés volt. Halasszuk el a problémát későbbre, hátha történik valami csoda. Hátha magától gyengülni fog a svájci frank…
A rögzített árfolyam a moratórium lejáratát követően ismét adósságválságban fogja találni a devizahitelesek nagy részét. Biztosan lesznek, akiken segít ez a pár év és jobb helyzetbe tudnak kerülni, de félek, hogy a többség a végtelenségig fogja görgetni az adósságát vagy belerokkan.
Az Eszközkezelő máris késében van!
Az Eszközkezelő lenne az, amire a már komoly bajban lévők folyamatosan várnak. És a mostani döntéstől is még rengeteg idő fog eltelni, mire működni is fog. Aztán az épített lakásokról már nem is beszélek…. Ez gettó lesz, ha a bajba jutottakat egy helyre költöztetik….
Már régen meg kellett volna állapítani a működési feltételeit, a korlátokat, hogy mindenki láthassa fog-e rajta ez segíteni. Félek, hogy túl nagyok a lakosság elvárásai.
Sajnos ilyen pesszimistára sikerült ez a cikk. Azt látom, hogy minden szereplő a másikra vár, mindenki igyekszik a lehető legjobban kijönni ebből a kellemetlen helyzetből. Ha sport nyelven szeretném magam kifejezni, akkor még csak az első félidő közepe felé járunk. Eleinte a kormány állt vezetésre, de most úgy tűnik a bankok kiegyenlítettek. A bajba jutottaknak pedig még csak egy kis passz sem jutott…
Babai János írása

http://www.facebook.com/groups/kozoscelokert?ap=1

A fotel kényelmében.

A ma még Magyar Köztársaságnak jobb oldali kormánya van. A Fidesz és koalíciós partnere a KDNP a választási kampányban óriási hazugságokkal csapta be választóit, nyerte azt meg kétharmados többséggel - ami szerintük mindenre felhatalmazást adott. Alkotmányozásra is. Több mint egyéves kormányzásuk alatt sikerült kaotikus állapotot kialakítani az országban. Forint bedöntés, szembe mennek a nép akaratával, olyan törvényeket hoznak, ami alkotmányellenes. Ellopták a fiatalok nyugdíj megtakarítását, a benzinár emelkedést véletlenül sem akadályozzák meg. A Forint bedőlése miatt ezreket küldtek őrületbe, a devizahitelek drasztikus emelkedése miatt – kerültek utcára, lehetetlen helyzetbe. A sajtószabadság megszűnésével világméretű felháborodást váltottak ki.

Olvasója vagyok különböző portálok fórumainak, blogolok. Mindenkinek van jó ötlete, javaslata, véleménye, többek közt az utcai demonstrációk.

De tudunk kritizálni is – mindezt a fotel kényelméből az interneten keresztül a klaviatúrán bekalapálni.

Az elmúlt hónapokban több civil és baloldali békés tiltakozás volt, többek közt a fent említett kormány intézkedései ellen. Volt hol nagyon sokan voltunk, de volt ahol kevesebben. Az utóbbi, ami a kormány alkotmányozás elleni békés tiltakozásvolt volt. A postán kézbesített alkotmányozó kérdőíveket megsemesítve gyűjtöttük volna össze. . Sajnálattal tapasztaltam, hogy az előzetes több ezres rész venni kívánó közül csak kevesebben mondhatni töredék számban jelennek meg a rendezvényen. Valóban ehhez fel kéne kelni, el kéne menni, arcunkat adni, ami nem a szobában a fotel kényelmében történik.

Barátaim!

Tegyünk a kormány piszkos politikája ellen, vegyünk rész (minél többen - annál jobb) a megrendezésre kerülő tiltakozó megmozdulásokon. Nem kell félni, nem fog fájni!

Mutassuk meg a kontár, zsaroló, fosztogató kormánynak, nem ezt akarjuk. Mi magyar köztársaságot, békét, biztonságot akarunk!

Barátaim!

Álljunk fel a fotelból, aki teheti, csatlakozzon, hogy minél előbb azt a kormányt a Parlamenten kívülre az utcára küldjük.

Tegyük, le csak egy rövid időre a klaviatúrát követeljük a jogainkat!

Hogy is mondta az állítólag felfüggesztett büntetett köztársasági elnökünk felesége egykoron?

A karosszékből álljanak most fel…

Álljunk, már fel könyörgöm!

Mire várunk még? Közben otthon ülünk, várjuk, hogy mások cselekedjenek, miközben nézhetünk az elszalasztott lehetőségek.

Kis Katalin írása
https://www.facebook.com/home.php?sk=group_155206454547906&ap=1